Élet a felszámolás után? A volt tag, ügyvezető adó- és büntetőjogi felelőssége

A válság évei alatt jelentős mértékben megemelkedett a felszámolások száma. A felszámolásra jutott cégeknél az adóhatóság adóellenőrzést végez, hiszen utolsó lehetőség a cég törlését megelőzően az  áfa, illetve egyéb adónemekben adófizetési kötelezettséget megállapítani. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a felszámolás alatt lévő cégeket “kiürítették” így nem várható, hogy az adóellenőrzés során megállapított adóhiányt, adóbírságot, késedelmi pótlékot megfizessék.

A NAV ellenőrzés során a társaság iratanyagának birtokában, vagy jellemző módon annak hiányában a beszerzett bankkivonatok alapján egyes pénzmozgások “láthatóvá vállnak”. A társaság bankszámlájáról, illetve pénztárából “pénzhez jutó személyek számonkérése” a NAV ellenőrzési tevékenységének fő területe.

A felszámolás alatt lévő társaság adóellenőrzését követően ezen személyek (jellemzően a volt ügyvezető, tag) adóellenőrzésére kerül sor. Az ellenőrzés során igazolni kell azt, hogy az adott magánszemély a felvett pénzek vonatkozásában a társasággal  elszámolt. Ennek hiányában a NAV ellenőrzés a felvett összegeket egyéb jövedelemként adózás alá vonja és SZJA valamint százalékos EHO kötelezettséget állapít meg. A megállapított adóhiány után – hivatkozva arra, hogy az adóhatóság előtt eltitkolták – 200% mértékű adóbírság kiszabására is sor kerülhet. A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy – a NAV ellenőrzést követően – az adóhatóság feljelentést tesz a NAV nyomozóhatóságánál csődbűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt, vagy adott esetben számvitel rendjének megsértése gyanúja alapján. Csődbűncselekmény esetén a nyomozóhatóság a társaság ügyvezetésének üzleti döntéseit elemzi abból a szempontból, hogy a fizetésképtelenné válás, illetve az azt megelőző időszakban milyen magatartást tanúsított és az milyen kihatással volt a bűncselekmény elkövetési tárgyára a tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra. A bűncselekmény eredmény-bűncselekmény, ahol az eredmény a hitelezői igények kielégítésének teljes vagy részleges meghiúsítása. A csődbűncselekmény megállapításához aktív, fedezet elvonó magatartás szükséges, a védekezés esetén éppen ez lehet az a pont, amely a büntetőeljárás megszüntetéséhez vezethet.

Amennyiben a társaság iratai nem kerülnek átadásra, illetve beszámoló benyújtásra nem kerül sor abban az esetben a számvitel rendjének megsértése vonatkozásban folytatnak nyomozást, melynek során azt kell tisztázni, hogy a gazdasági társaság működése során megszegte-e a számviteli törvény előírásait, és ezzel a gazdasági társaság pénzügyi, gazdasági helyzetének áttekintését ellenőrzését megnehezítette-e vagy meghiúsította-e.

Ezekben az ügyekben pedig éppen ez a megfogalmazás adja a védekezés alapját, ugyanis a bírósági gyakorlat nem elégszik meg a megnehezítéssel, kizárólag a meghiúsítás tekinti tényállásszerű cselekménynek (régi Btk. szerinti ügyek). Az új Btk. már ezt is pontosította, az ellenőrzés meghiúsítását pönalizálja.

Forrás: http://www.adojogasz.hu/